Fórum (archív)

Az első ami szembe ötlik, miután kibontotta a user az egyébként terjedelmes ( a3D előtét miatt) dobozt, az az, hogy maga a kamera milyen kicsi! Tulajdonképpen alig nagyobb egy HDC-SD60-nál! A készülék hossza 138mm, a színe pedig sötétszürke, krómozott felületekkel. Kimondottan pofás kis jószág! Az akkumlátort fészket sikerült oly módon besüllyeszteni a készülékházba, hogy a tápegységet a helyére pattintva, az egyáltalán nem lóg túl, a keresőn! Esztétikus megoldás, cserébe az akkut csak kinyitott LCD mellett lehet csatlakoztatni! Nem gondolom hogy ez bárkinek gondot okozhat! Az objektíven a Leica Dicomar felirat díszeleg, nagyban növelve a kamera értékét! Azonban nem csak a márkanév kecsegtető, hanem az F1.5-ös induló fényerő is! Gyorsan be is sötétítettem a szobám, előkaptam a HDC-SD60-ast is, és mindkét készülékkel készítettem egy néhány másodperces felvételt, azonos feltételek mellett! Az eredmény bizony ég és föld! Félreértés ne essék, a HDC-SD60-ast most is egy kiváló készüléknek tartom, de ebben az összehasonlításban alaposan alul marad. Ott ahol a kisebbik kamera képe gyakorlatilag már értékelhetetlen, a HDC-SDT750 még teljesen zajtalan bár színeiben kissé már fakó képet képes rögzíteni! Apropó rögzítés: úgy tűnik ez a high-end cucc, a kistesóhoz hasonlóan igénytelen az adathordozót illetően! Minden gond nélkül, folytatólagosan rögzített egy olyan class6-os kártyára, amin a HDC-SD60 felvételei voltak! Miután többen panaszkodtak a HDC-SD700 zajosságára, gyorsan lefüleltem mi a helyzet ebben a tekintetben: hát kérem a HDC-SDT750 csöndben van mint herpeszes Ödönke a matekórán! A zoom teljesen zajtalan, ventillátor hangnak nyoma nincs!!!! Visszatérve még kicsit az objektív jellemzőkre: az SD60-hoz hasonlóan, ez a masina is 35mm-es nagylátószögű lencsét kapott, ám még az előbbinél is kb. 6-7%-al nagyobb képmezőt képes lefedni! A készülék makro-jával azonban egyáltalán nem voltam elégedett: egy sárga virág megörökítésén fáradoztam, különböző távolságokból, és bár rojtosra tekergettem a fókuszgyűrűt, a várt eredmény elmaradt! A felvételek rendre defókuszáltak lettek, úgyhogy a legközelebbi alkalommal “ráfekszem erre a problémára”. Annyit azonban már most kijelenthetek, hogy manuális fókuszgyürü ide vagy oda, jól makrózni ezzel a készülékkel, legalábbis nehézkes! Ha már a negatívumoknál tartunk, végezzük ki gyorsan a fotószekciót. Bár a 3db 1/4″-es MOS ,2530K x 3 efffektív képpontszámot képes produkálni fotó üzemben, ha az elkészült képeket egyetlen szóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám: fos! Bár nagyon nem lepett meg az eredmény, egy picit azért lehetne izmosabb ez a dolog! Változatlanul azt mondom tehát, akinek fontosak a fényképezési tulajdonságok, az ne videókamerát vásároljon! Nézzük azonban a kamera erényeit: az LCD panelt kinyitva, a készülék oldalán egy kicsi kerek gombra figyelhet fel a felhasználó, 1080 50p felirattal. Ez azt jelenti, hogy a progresszív üzem közvetlenül elérhető, nem szükséges a menük erdejében turkálnunk ahhoz hogy a kamera csúcs üzemmódját elérhessük! A csúcs jelző megállja a helyét a rögzített tartalom vonatkozásában is. Bár egy 8Gb-os kártyára ebben az üzemben “mindössze” 40 percet vehetünk fel, az eredmény lélegzetelállító! A tripla érzékelőknek köszönhetően a színek páratlanul valóságosak, a videó pedig a progresszív mód miatt lágy, valóban kissé moziszerű! Ezt a nagysebeségű felvételi módot nem számítva még 4 minőségi fokozatot választhatunk, a HDC szériáknál megszokott HA,HG,HX,HE jelölésekkel! Aki azonban nem kíván spórolni a felvételi időn, valamint a PC-je képes megbirkózni a 28mbps sebességű progresszív videóval, az soha többé ne kapcsolja ki az 50p üzemmódot! A 3″-es LCD panel valamivel realisztikusabb képet biztosít ugyan mint az SD60-é, de azért ez is túloz valamelyest! Az imént dicsértem a színhűséget. Az objektivitás kedvéért meg kell jegyezzem azonban, hogy alapértelmezett balansz mellett, a kamera kékbe húz, csakúgy mint az SD60-nál, itt is a felhős motívum aktíválásával értem el a szememnek tetsző eredményt! Beszéljünk kicsit a HIBRYD optikai stabilizálásról. Ez a kamera már megkapta a gyártó 2011.-es modelljeit jellemző új képstabilizátort. Mivel szinte kizárólag állványról dolgozom, túl nagy jelentőséget nem tulajdonítok a dolognak, egyébként is kissé szubjektív ez a stabilizátor izé, hisz messze nem reszketünk egyformán! Persze kipróbáltam azért, tény hogy nagyon meggyőző, és bár a rendszer elektronikus elemeket is tartalmaz, semmiféle minőségromlást nem tapasztaltam a tesztelése során!

A 3D előtét: a kamkorder elején van két apró lyuk. Nos ide kell beilleszteni a 3D előtétet! Amint érzékeli a kamera a felhelyezést, rögtön kommunikálni kezd velünk, ábrák és szöveg segítségével, ezt tekerjük ide, azt csavarjuk oda, stb… ( az előtéten egyébként 3 navigációs tárcsa található egy felnyitható fedél alatt ) Mivel nincs 3D-s televízióm, így érdemben erről a dologról nem tudok nyilatkozni, tekintve azonban a kamkorder roppant magas minőségű, és kiforrott szolgáltatásait, feltételezem hogy ezt a funkciót is korrektül megoldották a Panasonic mérnökei. Innen folytatnám…