Fórum (archív)

Még valami eszembe jutott, nehogy azt gondolja bárki, hogy fanatikus Panasonic rajongó vagyok:

-13 éve kezdtem el foglalkozni a kamkorderekkel, szabványokkal, kiegészítőkkel, egyszóval az amatőr képalkotással! Ez alatt az idő alatt 5 saját kamerát “fogyasztottam” el, és legalább 2 tucat egyéb készülék volt nálam, rövidebb-hosszabb ideig! A kamkorderek piaca, nagyjából olyan változó tendenciát mutat, mint pl. a Forma1. A 90-es évek végén, a VHSC korszakban, egyértelmű volt a JVC fölénye. Aztán beköszöntött a digitális éra, és a nagyszerű MV sorozattal egy darabig a Canon volt a “király”. 2003-2004-ben aztán a híres GR-D szériával, ismét a JVC vált úgyszólván egyeduralkodóvá a fogyasztói szegmensben! Nyilvánvaló hogy a “királyi négyek” oszlopos tagja, a Sony is jó gépeket gyártott régebben, és ma is! Ám arisztokratikus “elkülönülése” ,fura házi szabványai, irreálisan magas árai, bohózatba illő újításai, mára odáig juttatták a céget, hogy a Közép-Európai vásárló, egyszerűen anyagi megfontolásból már nem számol a márkával ( amatőr kamkorderekről beszélünk kizárólag)! 2004-ben következett be az első várva-várt áttörés, a digitális rögzítés megjelenése óta! Ezt a lépést pedig a Panasonic tette meg, az NV-GS400-as modellel, amely, már a professzionális gépekhez hasonlóan 3 érzékelőt használt, a minőségi leképezés oltárán! A válasz természetesen nem maradt el a konkurenciától! 2005-től, hirtelen gombamód megszaporodtak a tripla érzékelős készülékek!. Volt ezekkel a készülékekkel azonban egy “aprócska” gond: 2005-2006-ban, már elvárta a vásárló, hogy a kamerájával, alkalomadtán fényképezni is tudjon! Kiderült, hogy a tripla szenzoros kamerák, jószerivel még az egyre inkább fejlődő mobiltelefonok szintjén sem képesek állóképet rögzíteni, egyszerűen technológiai korlátok miatt! Ezután pedig jött a jó öreg üzleti megfontolás:

-tegyük fel, hogy a vásárló tájékozatlan, alapvetően igénytelen ( a házi televíziózáshoz igazítva)

-ergo, olyan készülékeket kell gyártani, ami kompromisszumos megoldást kínál, a fotózás, és a videózás között!

A JVC, a Canon, és a Sony ezért aztán hirtelen felhagyott a 3 szenzoros technológiával, mondván , hogy az RGB leképezés hiányát, úgysem fogja érzékelni a júzer, 720×576-os felbontás mellett! De legalább tud fényképezni, kérdőjeles minőségben!

Óriási hibát követtek el, mert nem számoltak a HD “forradalommal”!

Ez a hiba eredményezte azt, hogy a Panasonic hihetetlen lépés előnyre tett szert! Manapság számos olyan mobil eszköz létezik, amely olyan kompromisszumos képalkotási képességekkel rendelkezik, ami bármikor felveszi a versenyt egy kamkorder által készített fotóval! Ám a tripla érzékelős mozgókép rögzítés, jócskán felértékelődött azzal, hogy ma már egyre inkább kihalófélben van a “jó öreg” standard kép megjelenítés!

Summázva: jelen pillanatban, nincs egyetlen gyártó sem, amely felvehetné a versenyt a Panasonic kameráival! Ez a megállapítás, szigorúan az amatőr kategóriát érinti, és természetesen szubjektív megfontolás alapján, bár a tények alapos ismeretében született!

Szia Zoli!

Egyértelműen a HDC-SD700/750/900  a jó választás! Belinkelek egy oldalt, ahol jónéhány kamkordert hasonlítanak össze, ill. tesztelnek! Meggyőző fölénnyel nyernek mindig a Pana HDC csúcsmodelljei!

Kamera tesztek

A zaj problémát valóban sokan, és sok helyütt felvetették már! Engem soha nem zavart. Ha  a gép hibátlanul működik, akkor a kamera testet a füledre szorítva, kisebb zajt kell hallanod, mint a 2007-2008-as miniDV csúcsmodellek kazetta mechanikájának zaja! Amennyiben még sem lennél elégedett e tekintetben, esetleg szóba jöhet még egy külső mikrofon csatlakoztatása! Pusztán külső merevlemezzel, a memóriakártyás modellek, nem kommunikálnak! Erre alternatívát jelenthet a HDC sorozat HS700 típusjelű modellje, amely egy 240Gb-os HDD-t tartalmaz. Ez azonban jócskán, és aránytalanul  emeli a vételárat.

A Panasonic HDC-SD700-as típus SDXC kompatibilis, azaz kb. 25 ezer forintos áron beszerezhető hozzá egy 64Gb-os kártya! Én azonban ezt sem ajánlanám! Bár a memóriakártyák meghibásodásának esélye (1-2 éven belül) elenyésző, ha ez mégis megtörténik, a kártya írhatatlanná válhat, így egy csapásra elveszíthetsz egy 64 gigás tárolót! Vásárolj inkább több kisebb ( 8-16 Gb) kártyát, és helyes időbeosztással mindig lesz mód az adattároló cseréjére!

A HDC-SD700, a legnagyobb opcionális akkumlátorral (VW-VBG6) kb. 5 órányi felvétel készítésére képes, ám ez a körülmények függvényében erősen változhat ( zoom használat, külső hőmérséklet, töltési hőmérséklet stb,) . Fontos tudni, hogy ehhez a legnagyobb akkuhoz egy un. akkumlátoregység tartó beszerzésére is szükség lesz!

A gyári akkuval, a 40 perc, szinte minden körülmények között garantált, de egy kis odafigyeléssel a felvétel ideje jóval meghaladhatja az 1 órát! Jó hír, hogy a gyártó által mellékelt akkunál valamivel erősebb áramforrás (1320mAh) már 7000 forintért beszerezhető!!! Ez egészen egyedülálló ajánlat! Itt is oda kell azonban figyelni, mert a VW-VBG130-ast helyettesítő akkuk egy része, nem kompatibilis a készülék töltőjével!!! A WPOWER akkui azonban kiválóan alkalmasak, én is ezt használom :

wpower

Végezetül: a HDC-SD700-nál érték arányosabb amatőr kamkorder jelenleg nincs a piacon! Fontos lehet még, hogy a készülék csúcsüzemét jelentő 1080/50p, jelen pillanatban nem illeszkedik az AVCHD szabványhoz. Ezért a 28Mbps adatsebességgel rögzített,  50 képkocka/ másodperces videó feldolgozása, ill. zökkenőmentes lejátszása komoly PC-s hátteret kíván!! Erről mindenképpen tájékozódj! A brutális minőségnek e mellett ára van: egy 8Gb-os kártyára, ebben az üzemben mindössze 40 perc rögzíthető! Ugyanakkor ez a fajta progresszív rögzítés teszi lehetővé, hogy HDC-SD700 mérföldekkel előzze meg “standard” társait! Ha nyitva maradt esetleg valamelyik kérdés, jelezd!