InterjuMi teszi az interjút izgalmassá? Hogyan érheted el, hogy ne kelljen kávét itatni a nézőkkel az első perc után? Milyen felszereléssel érkezz az interjúra, hogy ne kerülj kellemetlen helyzetbe? Olvass tovább, és megtudod!

Mi az interjú?

Ezt sokan helytelenül használják, még a tévések körében is, ezért leírom. Kérdések és válaszok formájában zajló beszélgetés két ember között. Nem összekeverendő a riport műfajával, ami valamilyen oknyomozó vagy magyarázó tudósítást jelent. A riportban lehet interjú, de az interjú nem riport. (Valahogy úgy, mint a rovarok meg a bogarak.)

A jól megszokott interjús kép

Ha egy átlag interjúra gondolunk, akkor az általában vagy ansnittesen (a riporter válla fölül), vagy szekondban van fölvéve. (ld. Plánok) Ha viszont mélyinterjút készítesz, és szeretnéd, hogy az érzelmek jobban átjöjjenek a képernyőn, akkor használj premier plánt! A plánokról videót is készítettünk, amit megtekinthetsz az amatőr videózás oktatóanyagában!

Szekond plánnál ügyelj arra, hogy az alany kezei is látszódjanak, mert ha a válla alatt vágod el a képet, szegény magatehetetlenül áll majd ott. Ha viszont hagyod, hogy a keze is benne legyen a képben, az mozgalmasabbá teszi a felvételt, főleg, ha az alany erősen gesztikulál.

Mi van a háttérben?

Elmosodott hatter

Ha zavaró a háttér, érdemes kis mélységélességgel dolgozni, hogy az alany mögött lévő éles vonalak elmosódjanak. Különösen szép, ha az alany arca egy árnyalattal világosabb, mint a háttér, mert akkor kiemelkedik belőle.

Fények

Ha van a kameránkon zebra, ami állítható, adjunk meg neki 70%-os értéket. Ilyenkor az alany arcának világosabb fele kell hogy csíkos legyen. (A zebra azt mutatja meg, mennyire fényes egy adott terület. Ha nem állítható, általában azokat a területeket mutatja, amelyek túl fényesek {90% felett} – ha így van beállítva a kameránk, akkor nem szabad, hogy az alany arca zebracsíkos legyen!) Ez sem mindegy!

Ha nincs zebránk, akkor jobbára a kamera keresőjére és a saját szemünkre vagyunk utalva. Igyekezzünk, hogy az alany szemei mindig látszódjanak, akkor nem lehet nagy probléma.

 

Kiégett zebraAz interjúnál – ha nem épp egy film noir stílusú felvételt készítünk – a klasszikus három pontos világítást alkalmazzuk (főfény, derítőfény, súrlófény)! Ha nem vagy tisztában a fények használatával, akkor az amatőr videózás oktatóanyagban többet is megtudhatsz erről. Jut eszembe! A játék, amiben megnyerheted a teljes oktatóanyagot, a jövő héten lejár! Itt tudsz még nyerni!

Jajj, és mindig vigyél magaddal derítőlapot!

A nem szokványos interjú

Eddig a standard interjúról volt szó, amit már megszokhattál a tévékből. De hogyan tudod úgy feldobni az interjúdat, hogy az felülemelkedjen az átlagon? A legfontosabb: hozd szituációba az alanyt! Magyarul, ha épp a túrórudigyár egyik alkalmazottjával készítesz interjút, a háttérben jól mutat a készülő túrórudik látványa, ám még jobb, ha maga az interjúalany készíti azokat, és aközben magyarázza a gyártási folyamatot. Hiszen a TV elsősorban vizuális műfaj, a hang még egy interjúnál is lehet másodlagos!

Ha nincs lehetőséged a túrórudigyárban forgatni, kérd meg az alanyod, hogy hozzon magával az interjúra jellegzetes fotókat, dokumentumokat, vagy tárgyakat, amik kapcsolódnak az interjú témájához – például a dolgozó kedvenc túrórudis baseball sapkáját.

Hangoskodjunk!

Ha már a hang másodlagosságáról beszéltem, most egyből helyesbítenem is kell. A hang maga másodlagos a képhez képest, ám a hang minősége egyáltalán nem az! Egy rossz hangfelvétel, amit érthetetlenné tesz a háttérzaj, vagy a rossz hangbeállítás, élvezhetetlenné teszi az egész filmet! Ezért, ha tehetjük, használjunk külső mikrofont! Ez lehet csiptetős – sőt, legjobb a csiptetős, mert az alig vehető észre – de kézben tartható interjúmikrofont is használhatunk.

Utóbbinál figyeljünk: nem szerencsés, ha a kompozícióban az izületek magasságában vágjuk el a mikrofont tartó kezet – ezt a szaknyelv csonkolásnak nevezi! Arra is figyelni kell, hogy a riporter megfelelő távolságban tartsa a mikrofont az alany szájától, és amikor kérdez, a saját szájához emelje azt!

A hang monitorozása

Sokat jelent, ha külön hangmérnök figyeli a hangot, ám ha csak két fős stábbal dolgozunk, nekünk kell erre is figyelnünk! A legtöbb kamera a kijelző szélén mutatja a mikrofonon bejövő jel szintjét. Igyekezzünk úgy beállítani a kamerát, hogy amikor csak a háttérzaj hallatszik, a lehető legkevesebb jelet mutassa, amikor pedig normál hangerejű beszéd szól, az oszlop feléig menjen csak föl a hang, lehetséges ugyanis, hogy az interjúalany hirtelen fölemeli a hangerejét! Ezt a manuális hangerőszabályzással állíthatjuk.

Ha készülékünk lehetővé teszi, a hang monitorozásához csatlakoztassunk hozzá egy olyan fej- vagy fülhallgatót, ami megfelelően kiszűri a külső zajokat, hogy a legkisebb neszt is meghalljuk a felvételen.

Ennek hasznosságát személyesen is tapasztaltam, A Tanárnő c. színdarab felvétele közben egyszerre furcsa zúgásra lettünk figyelmesek. A nézőtéren nem hallatszott, a kivezérlésjelzőn szinte észrevehetetlen volt, de a fejhallgatóban tisztán lehetett hallani: valami nincs rendben.

A hangmérnök minden erejével a hiba elhárításán dolgozott, ellenőrizte a kábeleket, nehogy valamelyik egy elektromos vezetékkel párhuzamosan fusson, hiszen ilyenkor belezavarhat a hang jelébe. Ellenőrizte az illesztéseket, de semmit sem talált. Aztán rájött a “hiba” okára: a nézőtéren beindult a légkondi! Azonnal leállíttatta a színház technikai személyzetével, és kérte, hogy inkább az ajtók nyitva tartásával hűtsék a termet.

Ha nem lett volna a fülén a fejhallgató, ezt a hibát valószínűleg csak a vágóasztalnál veszik észre, amikor talán már túl késő! Légy tehát mindig résen, mert az interjúkészítés nem is olyan egyszerű feladat!

Ha van valamilyen hasonló tapasztalatod, oszd meg velünk a hozzászólásoknál! A következő részben megnézzük, mi zajlik egy MTV-s vágószobában! Ha nem szeretnél lemaradni róla, iratkozz fel a blogértesítőre!

Ne felejtsd el, a játékunk, amiben megnyerheted az Amatőr Videózás OktatóDVD-t, a jövő héten véget ér! Ha nem akarsz lemaradni róla, itt tippelhetsz a nyereményért!


10 hozzászólás

zoombeee · 2011/09/18 - 09:53

Köszi a cikket!
Itt pedig egy példa, hogy ilyet NE CSINÁLJATOK!

http://kepfeltoltes.hu/110721/Screen_shot_2011-07-21_at_10.21.40_PM_www.kepfeltoltes.hu_.png

A szégyen az, hogy a TV2-n ment le az anyag:
http://tv2.hu/tenyek/video/bajonettel-gyilkolhatott

    Kovács László · 2011/09/20 - 07:18

    Ez azért van, mert a TV2-ből kirúgták a szakembereket. 🙁

Anita · 2011/09/18 - 11:17

Nagyon jók a tanácsok, amiket adsz. Mindig szívesen olvasom az írásaidat.

Sajna, nagyon kezdő vagyok. Annyit elárulnál, mi az a mélységélesség? Hogyan lehet beállítani, akár kamerán, akár fényképezőgépen, hogy a háttér kicsit elmosódott legyen?

köszi, ha válaszolsz
Anita

    Kovács László · 2011/09/20 - 07:31

    Az optika a képet a képérzékelőre vetíti, éles elméletileg az lesz, ami egy bizonyos távolságban van. (Fókusz).
    Gyakorlatilag nem csak az éles, ami az adott távolságban van a lencsétől, hanem kicsit előtte, és kicsit utána is. Hogy mennyire kicsi az a kicsi, az a mélységélesség. Kicsi mélységélesség: szinte csak az éles, ami a fókuszban van, előtte utána homály. Nagy mélységélesség: minden éles a képen, közeltől végtelenig.
    Kb, nagy vonalakban ennyi.

    A mélységélesség az a blendén és a képérzékelő nagyságán múlik alapvetően. Meg az optikán is.
    Kis kameránál alapvetően nem sok lehetőséged van mélyégélességgel játszani, illetve általában elég nagy a mélységélesség. Ha a kamerád enged kézi beállításokat, nyisd ki a blendét, amennyire csak tudod. Rátolt varió csökkenti a mélységélességet.

    Tehát kis mélységélességet úgy tudsz elérni, hogy rátolod a variót (zoomolsz ahogy bírsz) és kinyitod a blendét amennyire csak lehet. Remélem, segítettem!

    Kovács László · 2011/09/20 - 07:34

    Közben látom, hogy Krisztián is válaszolt. Ha előbb észreveszem, nem koptatom a billentyűzetet, bocs 🙂

    Sereg Krisztián · 2011/09/20 - 16:21

    Kedves László! A Te hozzászólásod jóval részletesebb, úgyhogy mindenképp megérte a koptatást 🙂

Sereg Krisztián · 2011/09/18 - 13:07

Kedves Anita!

A mélységélesség az a tartomány, amely a felvételen élesnek látható, és a rekesz (angolul aperture) állításával lehet szabályozni. Ha ehhez hasonló kérdéseid vannak, ajánlom az Amatőr Videózás oktatóanyagot, mert az az alapoktól építi fel a filmkészítés technikai és művészi hátterét (és most meg is lehet nyerni).

Ha további kérdésed van, itt, vagy a fórumon is fölteheted!

Üdvözlettel
Sereg Krisztián

Anita · 2011/09/18 - 14:09

köszi szépen a választ.

Még egy kérdésem lenne. Most tanulgatom a sony vegas programot. Itt van pl. egy ilyen Bécis videoklip: http://www.youtube.com/watch?v=xXwLR9J-oMM

Milyen video effektet kell használni akkor, ha ilyen szép képhatásokat szeretnék elérni, ilyen sárgás, mozis hatás. Viszont a felvételt egy amatőr kamerával csináltam. Tehát, szép, részletgazdag és jó minőségű,de valahogy az a szokásos amatőr kinézete van.:)

köszi, ha válaszolsz. Egyébként a videós anyagodban benne vannak ezek is? Hogyan lehet “művész” hatású filmeket csinálni? Színbeállítások, effektek, trükkök, ilyesmi?

    Sereg Krisztián · 2011/09/18 - 18:05

    Ha jól gondolom, akkor a színkorrekcióra vagy kíváncsi. Láttad már ezzel kapcsolatban a blog naplementés cikkjét? http://blog.videovagas.hu/?p=907
    Az oktatóanyagban azokat az információkat szedtük össze, amelyekkel az amatőrök beléphetnek a profi filmkészítés előszobájába.
    A konkrét tartalmat itt találhatod meg: http://blog.videovagas.hu/?p=712

Csanády László · 2012/02/23 - 19:59

A riport és az interjú közötti különbség, hogy a riport cselekmény, míg az interjú gondolatközpontú. Én így tanítom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..